2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről
2004. 05. 17.
Vadászati jog
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény hatálya az abban meghatározott lőfegyverre, lőfegyver fődarabra, lőszerre (töltényre) és azok
megszerzésére, tartására, használatára terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági
őrség lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet
egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló)
kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve
csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer
alkatrészeket;
4. elöltöltő lőfegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a
csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a
fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől
eltekintve nem egy darabból áll;
6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű
egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
7. flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél
rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek
megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába
tartozik;
8. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze,
lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a
levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára
felszerelhető eszköz;
11. hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver;
12. hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes
hossza meghaladja a 60 cm-t;
13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után
tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
14. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített
levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését
- esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett
kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően - leváljon;
16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú,
szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
17. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan
alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok
rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver
működőképességének helyreállítása;
18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben
lőfegyver- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy
átalakítás területén végzi;
19. lőfegyver, lőszer forgalmazása: lőfegyver, lőszer tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a
kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
20. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és
lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása,
amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;
21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és
minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre
terveztek;
24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos
gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő,
meggyulladó anyagot is tartalmaz;
26. rendvédelmi szervek: a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a
büntetés-végrehajtás szervei;
27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet
tartalmaz;
28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes
hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
29. tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriájában meghatározott eszköz,
amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki
célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják,
c) muzeális fegyvernek tekinthető;
30. tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló
tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez
gyártották.
A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI
3. § (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges:
a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a
flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;
b) az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek
minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő
behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításhoz;
c) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer-tárolóhely üzemeltetéséhez.
(2) A flóbert lőfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó egyszerűsített hatósági szabályokat e törvény
felhatalmazása alapján a Kormány állapítja meg.
(3) A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet a lőfegyverhez használható
lőszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja.
(4) Lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy re-exportjához - az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően - a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.
(5) Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú -
kiviteléhez európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes
személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes engedéllyel rendelkezik.
(6) Az engedély (ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is) kiadása és visszavonása a rendőrség
hatáskörébe tartozik.
(7) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi
lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt,
hatóságként a rendőrség jár el.
4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:
a) az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
b) az automata lőfegyver;
c) a hangtompító;
d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer
megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.
(2) Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre
kérelmezték, más jogszabály tiltja.
AZ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI
5. § (1) A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben
meghatározottak szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) kezeli.
(2) Az ORFK központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel
rendelkezőkről - az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig - a következő adattartalommal:
a) az engedély érvényességi ideje és száma;
b) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a
megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért
felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító
adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a
cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az azonosításhoz szükséges - adatok;
c) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama;
d) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma,
kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a
lőfegyver műszaki érvényességének időtartama;
e) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma;
f) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok.
(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.
6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:
a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi
jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban
foglaltak szerint.
(2) A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar
Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában
felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.
(3) A lőfegyvereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetőleg a tranzitország
részére történő adatszolgáltatást - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdésének b) pontjára, a szállítandó lőfegyverekre,
lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható
időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése alapján - az ORFK végzi.
7. § (1) A központi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás időpontját;
d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
9. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni,
hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
10. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:
a) a belügyminiszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;
b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
11. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok
12. § (1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a vevő, az eladó (szállító), illetve a
megrendelő adatait, illetőleg a lőfegyver, lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni, a vevő, az eladó (szállító),
illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni, engedélyük
érvényességéről meggyőződni, és a (2) bekezdésben foglalt adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába
továbbítani.
(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:
a) a lőfegyver azonosító adatait;
b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát,
lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv
megnevezését;
d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi
meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését.
13. § A 12. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartást a lőfegyver-kereskedőnek a lőfegyver forgalomba hozatala
nyilvántartásának felvételétől számított öt éven át meg kell őriznie.
14. § (1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére a központi nyilvántartást vezető
ORFK és a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.
(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő
adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.
15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza;
a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
b) az adattovábbítás időpontját;
c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
16. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni,
hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
17. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében
felsoroltak.
18. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
(2) A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt
nyilvántartását az ORFK-nak átadni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.
(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Módosuló rendelkezések
21. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Felhatalmazó rendelkezések
22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a lőfegyverek és lőszerek gyártását,
javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét,
átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi,
formai követelményeit.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben meghatározza:
a) a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait,
b) a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lőterek működtetésére és a
lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a
fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak
beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során
felmerült költségek megállapításának szabályait.
(4) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és
vizsgálatának szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben:
a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos
megvizsgálásának szabályait;
b) meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a
vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a
vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;
c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
23. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről
szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-
ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló
91/477/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez
Tűzfegyverek és lőszerek
„A” kategória
1. Automata tűzfegyverek.
2. Más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3. Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez
való lövedék.
4. Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék,
kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.
„B” kategória
1. Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.
2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.
3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.
4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer
befogadására alkalmas.
5. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer
befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a
tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több
lőszer befogadására alkalmas.
6. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
7. Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.
„C” kategória
1. A „B” kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.
2. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.
3. A „B” kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.
4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.
„D” kategória
Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.


