A világháborút Olaszország elvesztette és a XX. század negyvenes éveinek végén, ötvenes éveinek elején a kereslet sörétes vadászpuskákra az égető gazdasági bajok miatt meglehetősen csekély volt. Az anyagi gondokon Fausti úr talpraesett felesége segített, aki a kereslet-kínálat törvényeit a maga módján felismerve vegyes boltot nyitott. Így napközben az utcai fronton Faustiné vezette a boltot, miközben a hátsó sufniban Fausti úr, a szenvedélyes vadász tovább szőtte álmait a tökéletes puskáról. Sok mai elismert világcég eredeztethető egy valamikori garázsból! A családi boldogság sem váratott magára sokáig és megszületett első gyermekük Elena, majd utána sorban Giovanna és Barbara. Közben a gazdasági fellendülésnek és a kiváló sörétes puskáknak köszönhetően messze földön ismertté vált a Fausti név, a cég is kinőtte a bicikligarázst, de Fausti úr legnagyobb bánatára, a gondviselés a fiú örököst megtagadta tőle.

Ahogy az orvos gyermeke időként a papa rendelőjében játszik, a pék fia pedig a pékségben, úgy vált a műhely is a három nővér játszóterévé. Itt tanulták meg játszva az igényes itáliai puskaművesség összes mesterfogását. Húsz évvel ezelőtt, egy szép napon Stefano Fausti bejelentette visszavonulását és átadta a stafétabotot az olasz vállalkozói hagyományoknak megfelelően lányainak, akiket a szakmában azóta „gun sisters“-ként tisztelnek.

Nem lehet bízni az antialkoholista borászban, vagy a gyomorbeteg, keszeg szakács vacsoraajánlata sem jelent biztos kulináris élvezetet, ezért a három nővér maga is vadász lett – mint Barbara Fausti beszélgetésünk során találóan megfogalmazta. „Honnan tudjam, hogy mire van a vadásznak szüksége, ha magam nem vadászom?“ A kínálat a vadászok és sportlövészek igényeinek megfelelően, az idők során alaposan kibővült, ahol ki-ki a saját igényei és pénztárcája szerint válogathat a különböző bock és duplapuskák között. Érdekes módon az összes olasz fegyvergyártó erőfeszítései a sörétes fegyverekre koncentrálódnak és egy kézen meg lehet számolni a golyós ismétlőpuskák olasz gyártóit. Talán itt a nemes olasz művészi hagyományok is közrejátszanak, ahol a tervezőnek lényegesen nagyobb szabadsági foka van a sörétes puska kialakításában, mint egy viszonylag kötött felépítésű ismétlőnél, ahol a fém alkatrészek szinte el vannak bújtatva az agyazásban, a billenőcsövű konstrukció baszkülje viszont szabadon formálható és a baszkül fémfelületei szabad teret kínálnak a vésnök fantáziájának és művészi tehetségének. A Fausti manufaktúra jelenleg öt külsős vésnököt foglalkoztat, akik otthoni kis műhelyükben készítik el remekműveiket.

A német és olasz vadászbölcsesség szerint „a cső lő, a tus talál“, azaz a sörétes puskát a lövész anatómiai méreteihez kell igazítani épp úgy, mint a szabónál rendelt zakót. Nagy lenne a felzúdulás

Ebben a felismerésben rejlik a Fausti manufaktúra sikere, ugyanis nem a kész fegyvereket adják el a kereskedőknek az átlagos tusméretek alapján, hanem igyekeznek a vevői igényeket „utcán át“ kiszolgálni, azaz a fegyverek jó része a megrendelő méretére és igényei szerint készül. Ha ehhez a szolgáltatáshoz még hozzászámítjuk a Fausti-puskák közepesnek mondható árfekvését, azonnal érthetővé válik a siker, ugyanis Németországban egy méretre készített agyazás önmagában több ezer euróra rúghat! A siker másik titka a kiváló szóráskép, amelyet egy speciális hónolási eljárással érnek el és valamennyi kész fegyverhez tanúsítványként mellékelik a szórásképet is.

A fém alkatrészek, a baszkül – sok más gyártóval ellentétben – acélból és nem speciális alumíniumötvözetből készülnek, gyártásuk korszerű CNC vezérlésű, század milliméteres pontossággal dolgozó megmunkáló központokon történik. Ezzel elérhető, hogy a puskák záráskor és nyitáskor a pontos mérettartás miatt szinte „összecuppannak“. Jelenleg a manufaktúrában ötvenen dolgoznak és ebből tizenketten szenvedélyes vadászok. A Fausti manufaktúra évente közel 8000 puskát gyárt, ebből nagyjából 15 százalékot adnak el Olaszországban, a többi fegyver az Egyesült Államokban (40%), illetve Oroszországban (30%) talál gazdára. További jelentős felvevőpiac még Spanyolország és Görögország is. A tapasztalatok szerint több piacon többféle szokás és értékrend uralkodik; míg Németországban döntő az ár és minőség aránya, addig Franciaországban a vevők csak és kizárólag az árat veszik figyelembe. Megfigyelésük szerint a kereslet az utóbbi években a kisebb sörétes kaliberek irányába mozdult el, legnépszerűbb modelljük a DEA SL névre hallgató duplapuska az összes létező kivitelben és sörétes kaliberben. Évente jelennek meg újabb Fausti-modellek, amelyek azután a piacon mérettetnek meg. 

Mind az olasz mentalitás, mind pedig az olasz nyelvtan a hímnemet részesíti előnyben és Fausti úr is komoly aggodalmak közepette engedte át a kormányrudat lányainak, de az eltelt idő fényesen rácáfolt aggodalmaira. Egy közkeletű bölcsesség szerint a családi vállalkozásoknál „az első generáció felépít, a második kiépít, a harmadik leépít.“ Vannak azonban tehetséges vállalkozók is, akik mindezt egy generáció alatt végzik el. A Fausti nővérek egymás közt felosztották a feladatokat: Elena a műszaki „anyamester“, Giovanna az amerikai piac felelőse és Barbara foglalkozik a közép-európai értékesítéssel. Pontosan tudják, hogy egy cég márkanevének megalapozása évtizedekig tarthat, de azt egy rossz döntéssel egy perc alatt el lehet veszíteni. A sors nem adott Fausti úrnak fiúgyermeket, de fiúunokákat igen, akik talán egy távoli napon felkészülten folytathatják a nemes családi hagyományokat.