TERVEZET!

2012. évi …. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról

1. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában e törvény hatálya nem terjed ki

a) a Magyar Honvédség,

b) a Magyarország területén állmásozó fegyveres szervek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

d) a rendvédelmi szervek, valamint

e) a fegyveres biztonsági őrség által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére.”.

2. §

(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„26. rendvédelmi szervek: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében meghatározott szervek;”.

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„29. tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha

a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,

b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak e célokra használható, vagy

c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül;”.

(3) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a következő 36-47. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„36. átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;

37. átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;

38. fegyver: a lőfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövő fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi fegyver;

39. fegyver forgalmazása: a fegyver tulajdonjogának átruházása és a fegyver bérbeadása, ideértve a közvetítő kereskedelmi tevékenységet és a bizományosi értékesítési tevékenységet is;

40. festéklövedék: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;

41. fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;

42. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele Magyarország államhatárán;

43. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;

44. lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;

45. házilagos lőszerszerelés és -újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak;

46. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;

47. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver.”.

3. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:

a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,

b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,

c) a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a színházi fegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító

ca) tartásához, továbbá

cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,

d) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez,

e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, valamint

f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, színházi fegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges.

(4) A lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalának, kivitelének, illetve átszállításának engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Kormány rendeletében kijelölt szerv szakhatóságként jár el.

(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába, illetve harmadik országba történő – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.”.

4. §

(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy)

„b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti

tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hat évig,

be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,”.

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy)

„d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 142. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő egy év hat hónapig,”.

5. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A rendőrség a (3) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételét követően haladéktalanul, valamint hatósági ellenőrzése során legalább évente egy alkalommal vizsgálja, hogy a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.”.

6. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet

a) a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről – az engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – a következő adattartalommal:

aa) az engedély érvényességi ideje és száma,

ab) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az azonosításhoz szükséges - adatok;

ac) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama;

ad) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama,

ae) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma,

af) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint

b) a gyártó által gyártott és raktározott lőfegyverekről – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – az a) pont ad)-ae) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lőfegyver műszaki érvényességének kivételével.”.

7. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A vadászlőfegyver tartására jogosító, valamint az európai lőfegyvertartási engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.”.

8. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles

a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, továbbá a lőfegyver, lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni,

b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,

c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének érvényességéről, valamint arról meggyőződni, hogy jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer megszerzésére, továbbá

d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(1a) Jogszabály az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy lőfegyver-kereskedői tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők folytathatnak.”.

 9. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

„b) a fegyvertartáshoz, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.”.

10. §

(1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 2. §-ának nyitó szövegrészében a „törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában”,

b) 2. § 18. pontjában a „lőfegyver- vagy” szövegrész helyébe a „lőfegyver-, lőfegyverdarab- vagy”,

c) 2. § 30. pontjában a „zár, forgódob” szövegrész helyébe a „zár vagy zárszerkezet, forgódob”,

d) 3/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „fegyvertartáshoz szükséges” szövegrész helyébe a „fegyvertartáshoz – és a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges”,

e) 3/A. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „adható meg” szövegrész helyébe az „adható, illetve hosszabbítható meg”,

f) 3/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „követő két évig” szövegrész helyébe a „követő egy év hat hónapig”,

g) 3/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A hatósági ellenőrzés során” szövegrész helyébe az „A hatósági ellenőrzés, valamint a 3. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem elbírálása során”,

h) 3/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „(4) és” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) pontjában és”,

i) 3/C. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében a „rendőrség a (4) és (5) bekezdés” szövegrész helyébe a „rendőrség az (5) bekezdés”,

j) 18/B. § (4) bekezdésében a „szervek, továbbá” szövegrész helyébe a „szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá”, valamint

k) 22. § (5) bekezdésében az „a kereskedelmért felelős” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 3/A. § (3) bekezdése,

b) 3/A. § (5) bekezdésében a „(3) és” szövegrész,

c) 3/A. § (6) bekezdésében a „megszerzését és” szövegrész,

d) 3/B. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésének záró szövegrészében és 4. § (2) bekezdésében a „megszerzése és” szövegrész,

e) 3/C. § (4) bekezdése, valamint

f) 18/D. § (3) bekezdése.

11. §

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény a következő 21. §-sal egészül ki:

„21. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló …. törvény hatálybalépését megelőzően hatályban volt 3. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján kiadott megszerzési engedélyt a rendőrség visszavonja.

(2) Az (1) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lőfegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig nem törölhetők.”.

12. §

Ez a törvény a kihirdetését követő hónap tizenötödik napján lép hatályba.

INDOKOLÁS A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításához

az 1. §-hoz

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés egyrészt pontatlanul, illetve hiányosan utal a fegyvertörvény hatálya alá nem tartozó szervekre és testületekre, másrészt indokolatlanul szűkre szabja az e szervek tekintetében a fegyvertörvény hatálya alól kizárt eszközök, valamint tevékenységfajták körét. A törvényszövegbe újonnan beiktatandó rendelkezés világossá teszi, hogy a kizárás a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben foglaltakkal összhangban megnevezett szervek használatában álló lőfegyverekkel, lőszerekkel és egyéb fegyverekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed, ugyanakkor fenntartja annak lehetőségét, hogy az említett szervek tevékenységét szabályozó törvényi rendelkezések a jogalkotó döntése szerint e szervek lőfegyvereinek, lőszereinek és egyéb fegyvereinek tekintetében is a fegyvertörvényt rendeljék alkalmazni.

a 2. § (1) bekezdéséhez

A rendvédelmi szervek fogalmát a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hasonló rendelkezésében foglaltakkal összhangban indokolt megállapítani.

a 2. § (2) bekezdéséhez

Az Ftv. 2. § 29. pontját érintő módosítás a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK irányelv 1. cikk (1) bekezdésében lefektetett definícióval maradéktalan összhangban állapítja meg a tűzfegyver hazai jog szerinti fogalmát, amely körbe az Ftv. Mellékletében meghatározott eredeti fegyverek mellett immár az ilyenekké átalakított eszközök is beletartoznak. Fontos kiemelni, hogy a tűzfegyver fogalmát meghatározó értelmező rendelkezés módosítása a más eszközök tűzfegyverré alakításának jogszerűvé tétele helyett – ezzel éppen ellentétesen – a tűzfegyverekre vonatkozó szigorú jogszabályi rendelkezéseknek az eredetileg eltérő célt szolgáló, adott esetben akár hatósági engedély nélkül tartható eszközökből jogellenes módon kialakított fegyverekre történő kiterjesztésére irányul.

a 2. § (3) bekezdéséhez

A hatályos lőfegyverjogszabályok gyakorlati alkalmazása során számos esetben problémát okoz, hogy a szabályozási tárgykörrel összefüggő fogalom-meghatározásokat több különböző jogszabály – az Ftv. mellett például a végrehajtására kiadott, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, illetve a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet – tartalmazza. Mivel mindezen értelmező rendelkezések az ott rögzített jelentéstartalom kötelező érvényét csupán saját jogszabályaik alkalmazása tekintetében állapítják meg, kérdésessé válhat a definíciók több jogszabályt érintő együttes, illetve kölcsönös alkalmazhatósága. Többek között az ebből adódó nehézségek kiküszöbölése érdekében indokolt egyazon jogszabályban – a

fegyvertörvényben – rögzíteni a releváns fogalmak kötelező érvényű meghatározásait, amelyeket egyszersmind egymással is szükséges megfelelően összehangolni.

a 3. §-hoz

Az Ftv. 3. §-ának hatályos rendelkezései jelenleg külön engedély – az ún. megszerzési engedély – meglétét követelik meg egyes fegyverek és egyéb eszközök megszerzéséhez, amely engedélyre abban az esetben is szükség van, ha a hasonló eszközök tartására jogosító engedéllyel rendelkező jogosult újabb, a tartási engedélyben nem szereplő engedélyköteles eszközt kíván megszerezni. Tekintettel arra, hogy a megszerzési engedély és a tartási engedély ilyetén megkülönböztetése felesleges adminisztratív terheket ró mind az ügyfelekre, mind az eljáró hatóságokra, a megszerzési engedély intézményének megszüntetése indokolt.

A hatálybalépő újabb szabályozás szerint az engedélyköteles eszközök megszerzésére kizárólag a tartásukra jogosító hatósági engedély birtokában van lehetőség, amely engedélybe az újonnan beszerzett eszközt be kell jegyezni. E rendelkezés nem vonatkozik a jogszerűen tartott lőfegyverhez tartozó lőszerre, amelynek engedélybe történő bejegyzése nem szükséges. Amennyiben a jogosult az engedélyben megjelölt eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg, a tartásra jogosító engedélyt a rendőrség visszavonja.

Az engedélyköteles eszközök megszerzésére és a hatóság részére történő bemutatásukra, valamint az engedélybe történő bejegyzésre vonatkozó részletszabályokat az Ftv. végrehajtására kiadott, a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglalt – a törvényi rendelkezésekkel összhangban módosuló – további rendelkezések állapítják meg.

Az Ftv. 3. §-át érintő módosítás mindemellett a hatósági engedélyköteles tevékenységfajták körében önálló tevékenységként rögzíti a házilagos lőszerszerelést és –újratöltést, megadva ennek lehetőségét az előírt feltételekkel rendelkező jogosultak számára.

a 4. §-hoz

Az Ftv. 3/A. § (2) bekezdése határozza meg az egyes eszközök vonatkozásában engedélyköteles tevékenységek jogszerű folytatásához szükséges hatósági engedély megadását kizáró bűncselekmények, illetve szabálysértések körét, a jelenleg hatályos szabályozás ugyanakkor nem minden esetben a lőfegyvertartásra való alkalmasság megítélése szempontjából feltétlenül lényeges cselekményeket, illetve tényállásokat rögzíti. Az Ftv. 3/A. §-át érintő törvénymódosítás egyrészt szűkíti és pontosítja a hatósági engedély megadását kizáró szabálysértések és bűncselekmények körét, másrészt leszállítja az elítéléshez kapcsolódó kizárások időtartamát.

az 5. §-hoz

Az e szakaszban – valamint a 10. § (2) bekezdés e) pontjában – foglalt módosítás pontosítja a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy előéleti körülményeinek hatósági ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírást.

a 6. §-hoz

A lőfegyverek – rendőrség által vezetett – központi nyilvántartásának jelenleg nem képezi részét a fegyverek gyártására jogosult által legyártott, ám a kereskedelmi forgalomban történő

értékesítés hiányában bármely jogosult lőfegyvertartási engedélyében nem szereplő eszközökre vonatkozó adatállomány.

A lőfegyverek életútja nyomonkövethetőségének elősegítése érdekében indokolt előírni a kereskedelmi forgalomba nem került lőfegyverek azonosítását lehetővé tevő adatoknak a lőfegyverek központi nyilvántartásában történő tárolását, amely előírás egyszersmind a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv 4. cikk (5) bekezdésében foglalt – a lőfegyverek tulajdonoshoz történő kapcsolását mindenkor lehetővé tevő jogi szabályozás megteremtésére vonatkozó – követelménnyel is összhangban áll.

a 7. §-hoz

Az Ftv. 6. § (2) bekezdését érintő kiegészítés rögzíti a rendőrségnek a vadászati hatóság felé fennálló értesítési kötelezettségét.

a 8. §-hoz

Az Ftv. 12. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a lőfegyver-kereskedők által a lőfegyverek központi nyilvántartásába történő adattovábbítás szabályait rögzíti. Az adattovábbítási folyamat gyorsabbá, pontosabbá és biztonságosabbá tétele érdekében indokolt megteremteni a jogalkotó számára az elektronikus úton történő adattovábbítás kötelezővé tételének lehetőségét, illetve azt, hogy az ehhez szükséges technikai feltételek a lőfegyver-kereskedői tevékenység elengedhetetlen feltételeként kerüljenek meghatározásra.

A jogosulatlan fegyvertartás hatékonyabb megelőzése érdekében az Ftv. érintett szöveghelyének módosítása mindemellett rögzíti a lőfegyver-kereskedőnek a forgalmazott lőfegyver, lőszer tartása tekintetében fennálló vevői jogosultág ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét.

a 9. §-hoz

A házilagos lőszerszerelés és –újratöltés hatósági engedélyezésének feltételeként előírt elméleti és jártassági követelményeket a fegyvertörvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben célszerű szabályozni. Tekintettel arra, hogy az ehhez szükséges felhatalmazást az Ftv. 22. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezés jelenleg nem tartalmazza, a kérdéses szöveghely megfelelő kiegészítése indokolt.

a 10. § (2) bekezdés a) pontjához és e)-f) pontjához

Az Ftv. 3/A. § (3) bekezdését, 3/C. § (4) bekezdését, valamint 18/D. § (3) bekezdését érintő – a 10. § (2) bekezdés a) pontjában és e)-f) pontjában foglalt – törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a korábban gyakorta sérelmezett azon rendelkezést, amely a hatóság nyilvántartásában szereplő és a hatóság számára hivatalból hozzáférhető adatok igazolására kötelezte az engedélyek kiadására, illetve meghosszabbítására irányuló eljárásban ügyfélként résztvevőket.

a 10. § további rendelkezéseihez

E rendelkezések a szükséges szövegpontosító, illetve jogtechnikai jellegű módosításokat vezetik át az Ftv. szövegén.

a 11. §-hoz

Az alapjogszabály átmeneti rendelkezéseinek körében rögzítendő előírás értelmében a jelen törvénymódosítás hatálybalépését megelőzően forgalomban lévő megszerzési engedélyek visszavonásáról a rendőrség gondoskodik, amely engedélyek a visszavonásuktól számított húsz évig nem törölhetők a lőfegyverek központi nyilvántartásából.

a 12. §-hoz

A jelen törvényben foglalt módosítások a kihirdetésüket követő hónap tizenötödik napján lépnek hatályba.