1898-ban szabadalmaztatta az elhíresült és német nyelvterületen csak egyszerűen „brennekének“ tisztelt, sörétes csőből kilőhető gyöngygolyót. Ezt követte 1905-ben – a Vilmos császári hadiflotta-fejlesztés lázában égő Németországban talán nem véletlenül – a  „Torpedo-Ideal-Geschoss“ (ideális torpedó lövedék) elnevezésű lövedék megjelenése. 1910-ben vezették be a javított változatú, vezetőgyűrűkkel ellátott gyöngygolyót. 1917. és 1927. között jelentek meg az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő 7x64-es, 7x65R és 9,3x64-es töltények. Az elmúlt években a sokak által csak szükségmegoldásnak és pontatlannak tartott gyöngygolyó páratlan újjászületésének lehettünk tanúi, előszeretettel alkalmazzák disznóhajtásokon és sok esetben maga a vadászatvezető kötelezi a hajtásban haladó vadászokat a használatára (Magyarországon nagyvad társasvadászatokon minden más, sörétes puskából kilőhető lövedék használata tilos. A szerk.) A pontosság növelése érdekében, az idők során próbálkoztak huzagolt csövű sörétes puskával is, de ez a megoldás a sörétek szórásánál okozott gondokat. Ennek ellenére léteznek speciális feladatokra 100 méterre is kiváló pontossággal hordó gyöngygolyót lövő fegyverek. Az Egyesült Államok egyes régióiban szarvasra és barnamedvére csak gyöngygolyóval szabad vadászni. A manapság alkalmazott lövedékkonstrukciók lényegesen nagyobb pontosságot és nagyobb lőtávolságot biztosítanak a korábbi megoldásokkal szemben. A gyöngygolyót röptében a hagyományos golyós lövedékkel szemben nem a forgás stabilizálja, hanem a nyílvessző elvét követve, az ólommag végére felszerelt tömítődugó vagy nyél. Az első kezdetleges rakétákat is így próbálták meg több-kevesebb sikerrel stabilizálni. Ennek megfelelően a gyöngygolyó fokozottan érzékeny az útjába kerülő akadályokra, azonnal instabillá válik, „imbolyogni“ kezd és átfordulva is célba csapódhat. A gyöngygolyó igen lassú, kezdősebessége 400 m/s, szemben egy 7x64-es lövedék 800–900 m/s-os kezdősebességével. Kedvezőtlen áramlástani tulajdonságai miatt kezdősebességét gyorsan elveszti, így csülkös vadra csak 50 méterig alkalmazható hatásosan. Az ölőhatást a viszonylag nagy lövedéktömeg (30  g) és a nagy keresztmetszet okozza, ha azonban a lövedék nem „fejjel előre“ talál vagy „imbolyog“, akkor a vad testében okozott mélységi hatás is kérdésessé válhat. Arra is volt már példa, hogy egy elejtett vadkan „boncolása“ során 3 begyógyult gyöngygolyót találtak, amelyek nem ütötték át a lapockát, vagy a bordákat. A hiányzó mélységi hatás miatt a kan kiheverte a telitalálatokat! Mivel a gyöngygolyó nem forog, a legjobb szóráskép a szűkítőfurat nélküli csővel érhető el, ebben az esetben a lövedéket a csőtorkolat elhagyásakor semmilyen mechanikai behatás nem éri. Napjainkban azonban a sörétes puskák csövei vagy cserélhető, vagy gyárilag megmunkált szűkítőfurattal rendelkeznek. Ezért a szűkítőfurat itt nem kívánatos mellékhatásai miatt meg kell találni az adott fegyverhez tartozó optimális gyöngygolyó típust. Szerencsére azonban a piacon bőséges választék áll az igyekvő vadász rendelkezésére. Ha a 35 méterre leadott három vagy öt lövés szórása nincs 10 cm átmérőjű körön belül, azaz nem fér el egy söralátéten, akkor egy másik típusú gyöngygolyó után kell nézni. Ha a fent említett pontosság egyéb, más gyártmányú gyöngygolyókkal sem érhető el, akkor a fegyver sajnos alkalmatlan a gyöngygolyóval való vadászatra. A pontosságot illetően további fontos szerepet játszik még a cső belső átmérője és az átmeneti kúp is! Jóllehet a gyöngygolyót sokan csak szükségmegoldásnak tartják, de ettől függetlenül minden vadásznak illik tudnia, hogy azt sörétes fegyvere miként hordja.

A gyöngygolyó veszélyeztetési távolsága a lövedék konstrukciójától függően 1400

Most vegyünk szemügyre néhány, a Brenneke GmbH által gyártott újabb kontstrukciójú gyöngygolyót.

Az Exact típusjelű gyöngygolyót a Gualandi lövedékgyártóval közösen fejlesztették, ólomból készült, belül üreges, a lövedék alján és tetején a szűkítőfurat által összenyomható vezetőgyűrűvel, két, a lövedék oldalán ferdén felfutó bordával és a lövedék homlokfelületén elhelyezett hornyokkal. A lövedék aljára rögzített műanyag kosár könnyen összenyomódik, hátrafelé tömít és így elválasztógátként is működik. A 32 g súlyú Exact használata 50 méteren belül ajánlott. Valamennyi sörétes csőből kilőhető, mivel maga a lövedék átmérője kisebb, mint a névleges kaliber. A mérések szerinti kezdősebessége 393 m/s volt 2471 Joule torkolati energia mellett. A Haenel távcsővel felszerelt bockbüchs ½-es szűkítésű sörétes csövéből 50 méterre kilőve kiváló, három lövésből csak 33 mm-es (!) szórást adott.

A Rubin Sabot névre hallgató gyöngygolyó minden sörétes csőből - a szűkítőfurattól függetlenül - kilőhető, kaliber alatti átmérőjű. A hagyományos „brennekére“ emlékeztető formájú lövedék oldalán ferdén felfutó bordák vannak, amelyek a szükítőfuraton való áthaladáskor összenyomódnak. A lövedék feje enyhén homorú, alsó harmada pedig szintén üreges, ebbe csatlakozik a piros műanyag stabilizáló dugó. A teljes lövedéket egy sörétkosárra emlékeztető, összenyomható műanyagból készült elválasztógát zárja le a hüvelytalp felé. A csőtorkolat elhagyása után a hátsó elválasztógátként is működő „kosár“ leválik a lövedékről. Így a lövedék súlya csökken, növekszik a sebesség és a hatásos lőtávolság, amely megfelelő pontosságú fegyvernél akár 70-75 méter is lehet. A próbák során 438 m/s kezdősebessség mellett 2686 Joule torkolati energiát mértek. A referenciafegyverből kilőve, 50 méteres lőtávolságon a szórás 85 mm átmérőjű körön belül volt.

A Camo típusú, ólomból készült lövedék oldalán szintén ferde bordázat van, alján egy kerek talpban végződő műanyag nyéllel, amely egyben a puskaport is tömíti, fojtásként. A csőbeni ólomlerakódások csökkentése érdekében magát a gyöngygolyót zöld védőbevonattal látták el. Kezdősebessége 441 m/s, 2762 Joule torkolati energia mellett. A Camo szórása a fent említett fegyverből kilőve, három lövésből 130 mm-es körön belül volt. A fenti kisérletekből levonható az a kézenfekvő következtetés, hogy a Camo ebből a sörétes csőből vadászatra nem használható, de biztosan akad olyan cső, amelyből kilőve már teljesíti a német szakirodalomban a gyöngygolyókra vonatkozó Langenhageni Szabványnak nevezett pontosságot, azaz a három, vagy öt lövés szórása 100 mm átmérőjű körön, azaz egy söralátéten elfér.