A rendeletet nem kell alkalmazni a tenyésztett, valamint az elhullva talált vadra és azon tevékenységekre, ahol a vadászatra jogosult, mint végső fogyasztó, felhasználja, vagy a vadat átadja, eladja a végső felhasználónak minősülő elejtőnek, illetőleg a jogosult területén a vadgazdálkodási tevékenységben aktív résztvevőnek.

Lényegében tehát zöld utat kaptak a vadászatra jogosultak a vadhús-kereskedelemben, de csak a meghatározott mértékig. A jogszabály szerint a jövőben az elejtett vad jelentős részét közvetlenül is értékesíthetik. A minisztérium ettől az árak kedvező alakulását és a vadhús iránti kereslet hazai növekedését várja. A jogosult a tulajdonába kerülő elejtett vad meghatározott mennyiségét átadhatja, illetve eladhatja a végső fogyasztónak minősülő természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek és a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi, vagy vendéglátó-egységnek.

Ebben az esetben az eladható mennyiséget a hasznosításra tervezett vad száma határozza meg. A területen az első száz nagyvadból, illetőleg ötezer apróvadból a 100 százalékát értékesítheti, és minden további százból, illetve ötezer apróvadból pedig 40 százalékot közvetlenül értékesíthet. Az éjszakai álmodozás elűzéseképpen a jogalkotók a hatósági állatorvos számára kötelezőnek írták elő, hogy a vizsgázott vadhúsvizsgáló vagy a magán-állatorvos értesítését követően a vadat haladéktalanul megvizsgálja, és fogyaszthatóságáról döntést hozzon. Ha a hatósági állatorvos a vadbegyűjtő helyen vizsgál, akkor a vadkísérő jegyet, illetőleg a gyűjtőigazolást bevonja és visszajuttatja az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának.

A vadászatra jogosultnak kötelessége, hogy a hivatalos vadbegyűjtő helyeken az elejtéstől számított 48 órán belül a hatósági állatorvossal megvizsgáltassa a lőtt vadat. Az olyan vad esetében, amelyik trichinella parazita köztigazdája lehet  (vaddisznó, borz), a mintavétel és a vizsgálat kötelező.

A jogosultnak a feladata továbbá a vad tárolása és megőrzése egészen addig, míg  a vizsgálat eredményei vissza nem érkeznek az igazgatóságtól. Addig tilos lefagyasztani, csak 0–7 fok között kell hűtve tartani. Nyilvántartást kell vezetni a jogosultnak: az elejtett vad mennyiségéről, fajáról, azonosító jeléről, apróvad esetében a gyűjtőigazolás sorszámáról, illetve, hogy az elejtett vad a helyi kiskereskedelembe, vagy vendéglátó-egységbe került. A nyilvántartást minden esztendő március 20-áig a hatóság részére kötelező beszolgáltatni.

Újdonságnak számít az úgynevezett „Helyes Higiéniai Gyakorlat” bevezetése, amely tartalmazza a tevékenység részletes leírását, az előforduló veszélyek azonosítását, megszüntetését, valamint a megelőzés érdekében alkalmazott gyakorlati útmutatókat. Az útmutatók szeptember 1-jén lépnek hatályba.

A vadkísérő jegyet ezentúl 200 forint, az apróvad gyűjtőigazolását darabonként 100 forint ellenében bocsátja ki az igazgatóság  a jogosult részére. A már megvásárolt, régi típusú jegy még a 2011–2012. vadászati évben felhasználható.

Az élelmiszer birtokosa köteles az általa szállított, tárolt, forgalomba hozott hús biztonságáért, dokumentálásért felelni, valamint kötelező a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátóegység üzemeltetőjének gondoskodni nagyvad esetében a 0–7 Celsius-fok, az apróvadnál 0–4 Celsius-fok állandó tárolási hőmérsékletről, tehát lefagyasztani ebben az esetben is tilos.

Egy ilyen szabályozható hőmérsékletű hűtőszekrény (nem mélyhűtő) alsóhangon is 150–200 ezer forintnál kezdődik.

Könnyítést hozott, hogy a rendeletből kikerült a „vad-begyűjtőhely útján vadat forgalomba hozni kizárólag vadfeldolgozó üzem felé lehet” szövegrész. Tehát, amelyik társaság komoly költséggel kiépítette a begyűjtőhelyet és erre működési engedélyt is kapott, az onnan közvetlenül kiadhat, illetve el is adhat vadat. 

Újabb költséget róhat a jogosult számára az 5.§ (1) f. pontja, miszerint, ha a vadat nem felvásárlással és továbbértékesítéssel adja el, akkor köteles üzemeltetni legalább egy engedélyezett vadbegyűjtő helyet. A rendelet normalizálta a hússzállítás feltételeit, így a jogszabályban előírt hőmérsékletű, hűtött rakterű gépjárművel bármely, hazánk területén működő kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységhez eladható a vadhús. Ha nem áll rendelkezésre egy ilyen – akár több milliós – szállító hűtőberendezés, akkor marad a húsvizsgálat helyétől a közúton legfeljebb 60 kilométeres távolság és a maximum 1 óra alatt elérhető végső fogyasztó...

A rendeletet – amely honlapunkon teljes terjedelmében megtalálható – minden vadásznak érdemes alaposan tanulmányozni. Csak az előírások változtak, a drákói büntetések nem.

A rendelet teljes szövege ide kattintva letölthető!