Egy rendelet margójára
Az élelmiszerek ionizáló sugárzással való kezelésének szabályairól szóló 67/2011. (VII. 13.) VM rendeletben a 11.§ (2)/c pontjában elrejtve hatályon kívülre került a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet 55.§ (3) bekezdése, amely az állami vadászvizsga alól mentesítő szakképesítéseket sorolta fel. |
tevékenységgel, amely felkészíti a szakma gyakorlóit a fegyver használatával is összefüggő munkavégzésre. Jelenleg az országban kilenc iskolában folyik vadgazdálkodási képzés. Szerintem ez is sok, Meggyőződésem, hogy csak ott szabad képezni, ahol ennek hagyománya van, az intézmény vezetése is kiemelten fontosnak tartja és kellő feltételeket biztosít az egyébként eszközigényes képzéshez.Véleményem szerint ez a mostani „tabula rasa” átmeneti halaszthatatlan és egyszerű intézkedés volt annak érdekében, hogy megálljt parancsoljon a képzési dömpingnek. A Vadászkamara pedig bizonyára presztízskérdést fog csinálni abból, hogy képzései során az állami vadászvizsgán kellően felkészített és eredményesen szereplő jelöltek jussanak át. Nem lehet azonban megkerülni, hogy a hivatásos szakemberképzés során mely szakképesítések alkalmasak a hivatás betöltésére és egyben mentesítenek a vadászvizsga alól. Át kell gondolni azt a szakmailag indokolt módosítást, amely szerint a szakma a vadgazdálkodási szakképesítések három szintjét igényli és fogadja el. Ennek megfelelően szakképesítést csak olyan képzés adjon, amelyben közép- és felsőfokon a képzési programban kötelező a vadgazdálkodási és a fegyverismeret vagy posztgaduális képzés keretében szerezhető meg és nem csak választható a szakirány. Véleményem szerint ma ennek szakmunkás szinten a vadász- vadtenyésztő szakmunkás, a technikusi szinten a vadgazdálkodási technikus és az erdész technikus felel meg. Nem tisztem a felsőoktatás értékelése, de ezt is át lehet és kell gondolni és taxatíve felsorolni azokat a képzéseket, amelyek elfogadott vadgazdálkodási szakképesítést adnak. Ez az újragondolt felsorolás válthatná fel a Vhr. hatályon kívül helyezett passzusát. Meg kellene teremteni továbbá a vadászatok gyakorlati oktatásának feltételeit. Sajnos mára a tanvadászatok ellehetetlenültek, pedig az egyes vadászati módoknak a szervezését, lebonyolítását ilyen iskolai gyakorlati, fegyelmezett, szakszerű keretek között lehetett megtanítani. A vadász balesetek szinte kivétel nélkül a fegyelem hiányára vezethetők vissza. Több évtizedes tapasztalatom igazolta, hogy azok a tanulmányi vadászatok, ahol a tanulók teljes jogú fegyveres vadászként vettek részt, jól előkészített, példaértékűen szervezett, balesetmentes fegyelmezett vadászatok voltak és koránt sem nevezhetők egy korábbi Munkaügyi Minisztériumi tisztviselő szerint „összevissza lövöldöző” tanulóknak. Ez a szemlélet is ékes példája annak, mit jelent, ha egy szakma nem a sajátosságokat jól ismerő minisztérium felügyelete alá tartozik. Rendkívül fontosnak tartom, hogy igazi hozzáértő gazdája legyen az agrár szakképzésnek. Ez igaz a többi szakképzésre is és addig ezen a területen nem lesz rend és jól képzett szakember amíg a szakképzés ennyire szétszórt irányítás alatt van. Mindazok pedig akik sportvadászok szeretnének lenni, és ezt a szép és nemes tevékenységet szeretnék gyakorolni, vegyék a fáradtságot és készüljenek fel az állami vadászvizsgára, mert méltatlan a választott kedvtelésükhöz, hogy felkészületlenül, a természet iránti alázat hiányában, csupán anyagi lehetőségük fölényes tudatában emeljenek fegyvert vadjainkra. |
Hozzászólások
2011. 09. 13. 11:06 Gyura Károly Eger
Közel 40 éves munkatapasztalat alapján írom e sorokat: - sajnos sok van amit szégyellnünk kell! - oktatás: az érettségi után a két év technikusi képzés is kevés , főleg a gyakorlati kevés óraszám miatt /erdész, vadász képzésről beszélek/ - ha a most felnövőknek sikerül elérniük, hogy " Ludas Matyi fája"méretű egyedek nőjenek a magyar tölgyesekben , bükkösökben, akkor adtuk át a szakmát és annak minden fortélyát tisztességgel! - a gyakorlat: amikor 25 év alatt a véghasználatra került állományokban a mellmagassági átmérő 46 cm-ről 28 cm-re csökkent a Ktt állományoknál! .... ez mindent elmond ! : amikor a lelőtt gímszarvas trófeának átlagsúlya a 6,30 kg-ról a 3.42 kg-ra csökken szintén 20 év alatt ! : amikor Árpád Atyánk visszatért ebbe a csodálatos medencébe az erdősültség 67 % körül lehetett! : amikor több északi megyénkben a felhagyott erdősíthető terület meghaladja a 30 ezer hektárt,megyénként ! és évek óta nem történik semmi ! : amikor a természetvédelem eljut oda , hogy a muflon nem kívánatos elem a kárpátmedencében ? ... holott 1400-as évek püspöki szakácskönyve vadételek címszó alatt: .. végy egy vad ürücombot ...így kezdődik , talán nem Korzikára mentek érte ! Az "átalakulás " több mint húsz évében az uralkodó " szélirány és zúgás"elnyomta a Bükk és a Mátra sóhajait. Meddig ? Tisztelt Korombeli és Ifjú Kollégáim !
2011. 08. 15. 17:39 Géczi Attila
Nekem csak annyi hozzászólásom lenne az egészhez, hogy vadgazda technikumon végeztem. Ott mesélte még az egyik gyakorlati oktató tanárom, hogy volt olyan (nem nevezem meg a helységet, területet), amikor nem lőtték a vadászok a vaddisznót. Miért??? Elejtés után mintavétel kötelező és olyan vadászokról van most szó, akik állami vizsgával jutottak a vadászati lehetőséghez és nem találták meg a vaddisznó manduláját... Akkor kérdem én: "józan paraszti ésszel" gondolkodva kinek érdemesebb lehetőséget adni? Annak, aki állami vadász vizsgát tesz vagy annak aki 2 évig tanul egy erdészeti iskolában és évi 15-20 hajtásra megy el (kötelező jelleggel). Ott lát, tanul, elsajátítja a vadászat hagyományait. .Szerintem ezen a kérdésen el kellene gondolkozni odafent... Semjén Zsolt egyik nyilatkozatához fűznék még valamit: ő állította azt, hogy vissza kell állítani a vadászat tekintélyét... Szerintem nem ott kell elkezdeni ezt, hogy "lehúzzák az embereket pénzzel", mert sok olyan embert ismerek - beleértve magamat is -, aki nem azért megy ki az erdőbe hogy öljön, szemeteljen, hanem azért mert egyszerűen szereti a természet adta gyönyöröket és megvédi azokat. Szeretnem lezárni a mondandómat egy idézettel: " A vadász nem gyilkos hanem a természet kertésze" - és ezen el lehetne gondolkozni... Gészi Attila 21 éves vadgazda technikus
2011. 08. 07. 21:13 Laci
Megint sikerült egy gyors, hatékony döntést hozni! Jómagam is erdészetiben végeztem, és soha, senki nem kérdőjelezte meg az ott szerzett elméleti tudást. Ha valaki nem az íróasztal mellől osztja az észt, az tudja, hogy csak a gyakorlattól válik valaki vadásszá, és nem a paragrafus betűjétől! Marhaság kijelenteni, hogy aki el fog végezni egy ilyen-olyan pár hetes tanfolyamot (jó pénzért), az majd igazibb vadász lesz, mint aki tanult Vadgazdálkodás elnevezésű tantárgyat (is)! Gondolom legalább hat dioptriás a szemüvege és legalább kettő diplomája van, ez lehetett a jogalkotó feltételrendszerének első két pontja a reformer felvételénél! Ez is csak a "lehúzásról" szól!
2011. 08. 07. 07:08 esze tamás
2011.08.01 11:55 ZOLTÁN! javaslom a cikket elolvasni.
2011. 08. 01. 11:55 ZOLTÁN
JÖVŐRE ÉRETTSÉGI?? TECHNIKUM?? TALÁN MÉG AZ OKTATÓ TANÁROKNAK IS ÚJRA KELL VIZSGÁZNI?? KÉRDEZEM ÉN MIVEL KÜLÖNBEK A VADÁSZKAMARÁNÁL OKTATÓK MINT A FŐISKOLAI TANÁROK???? IDE IGEN CSAK RAJZOLHATNÁK MÉG KÉRDŐJELEKET ÉS MÉG EZ ÜDVÖZLENDŐ... SZERINTEM INKÁBB ALKOTMÁNYELLENES ÉS SEMMIKÉPPEN NEM KÖVETI AZ UNIÓS ELVÁRÁSOKAT. HA TÖBBEN IS CSATLAKOZNÁNAK ÉN BENNE VAGYOK EGY PRÓBA PERBE ILLETVE BEADVÁNYBA
