Az Iváni Földtulajdonosok Vadásztársaság négyezer hektáron gazdálkodik. Harminc százaléka erdős, hetven százalékán földművelés folyik. Vadállomány szempontjából kitűnő adottságokkal rendelkeznek a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vadászterületének szomszédságában. A sok vad azonban nem kevés bosszúságot is okoz a vadászoknak: tavaly összesen 17 millió forintot fizettek ki mezőgazdasági kártérítésként. Hiába védekeznek, a környékbeli erdőkből a szarvasok és vaddisznók özönlenek ki a vetésekre.

– Három módon tudunk védekezni a vadkár ellen – mondta el Linter Tibor hivatásos vadász. – Egyrészt ötvenhektárnyi vadföldön gazdálkodunk, ami az állatok számára nyitott, egész évben legelhető. Másrészt kihelyeztünk huszonnyolc kerítésrendszert. Körülbelül 200 hektárnyi területet kerítettünk be villanypásztorral, és a friss erdősítéseket dróthálóval védjük. Harmadszor pedig rendszeresen tartunk vadkárelhárító vadászatokat.

Varga Péter, az iváni társaság elnöke hozzátette: tavaly rekordösszeget, közel 17 millió forintot fizettek ki a gazdáknak. – Próbáltuk saját erőből megoldani a problémákat, de be kell látnunk, hogy egyedül nem megy – fogalmazott. – A vadászati törvény előírásai szerint igyekszünk bevonni a gazdákat is, hiszen közös érdekről van szó. A termelő megvásárolja az általunk javasolt védőeszközt, mi pedig felállítjuk, működtetjük, karbantartjuk. Ha a gazda ettől elzárkózik, akkor kártérítésre nem jogosult a törvény szerint. A károk miatt szakértőt ritkán kell kérnünk, az elmúlt években mindössze két bírósági perünk volt.

A vadászok megjegyezték: a földhasználók 99 százaléka együttműködik velük. Van azonban olyan is, aki szándékosan az erdő mellé vetette kukoricáját azzal a céllal, hogy csak vetnie kelljen. A betakarítást elvégezte a vad, ő pedig felvette a százszázalékos vadkártérítést. De a legtöbben már a vetés előtt egyeztetnek a társasággal.

– Megbeszéljük, melyik táblába mit tegyenek, természetesen a vetésforgó betartásával. Ezzel mind a károkat próbáljuk visszaszorítani – tájékoztatott Varga Péter. – Kevesen tudják, hogy a vad állami tulajdon. A vadászatra jogosulté akkor lesz, amikor elejtik vagy elhullik. Igaz, a törvény a vadászokra testálta a károk megtérítését, de a feladat közös. Nem egyedi, csak ránk jellemző gondokról van szó persze. A vadkár ma már olyan területeken is megjelenik, ahol korábban ismeretlen fogalom volt. Például az apróvadas társaságoknál. Ők pedig anyagilag sincsenek felkészülve, mert nem is tudnak felkészülni a károk megtérítésére.

Folyamatosan emelik a lelövési terveket. Pintér Csaba, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője egyetért azzal, hogy a

megelőzésre oda kell figyelni. Mint mondja, valóban emelkedett az utóbbi években a vad által okozott kár.

– Igazán csak a vadászév végén, azaz márciusban, a beküldött jelentésekből derül majd ki, hogy egy-egy társaságnak mennyi kártérítéssel kellett számolnia – mondta Pintér Csaba. – Az összeg persze sok mindentől függ. Például az adott területre jellemző növénykultúrától, a termésátlagtól, a terményáraktól, az euró árfolyamától, a tőzsdei áraktól. A tapasztalatom egyébként az, hogy a vadászatra jogosultak valóban igyekeznek együttműködni a területen dolgozó gazdákkal. A visszajelzésekből persze kiderül, hogy vannak még problémák az együttműködésben. A megnövekedett vadmennyiségből adódó problémákat a vadászati hatóság próbálja kezelni, például a lelövési tervek folyamatos emelésével, a tilalmi időben történő lelövések engedélyezésével. A szakember hozzátette: a vadgazdálkodóknak nagy a felelősségük.

Régóta hangsúlyozzák a hatóság munkatársai is, hogy kizárólag a vaddisznókocák, illetve a szarvastehenek lelövésével lehet hatékonyan befolyásolni az állomány létszámát, a növekedés megakadályozását. – A vadkárügyeket polgári peres úton lehet intézni. Azaz a hatóságra az a feladat hárul, hogy az aktuális megyei vadkárszakértői listát a jegyzőkön keresztül közzétegye. A vadászati törvény persze a termelőre is ró feladatokat. Nyilván nem olyan mértékben, mint a vadgazdálkodóra. Azt azonban a gazdák is megértik, hogy a védekezés valóban közös érdekük, de a vadgazdálkodás a mezőgazdasági termelést nem lehetetlenítheti el – tette hozzá Pintér Csaba.

Megelőzés nélkül csak a vetés lenne biztos. Ágh Norbert az iváni határban gazdálkodik. 12 hektárnyi kukoricáját és 10 hektáros napraforgóját villanypásztorral védték meg, közösen a vadászokkal. – Egyre jobb az együttműködés a társasággal. Egyeztetünk a vetésekről és a megfelelő védekezésről is. Olyan a terület, hogy megelőzés nélkül csak a vetés lenne biztos, az aratás nem. Természetesen a vad így is okoz károkat, idén a repcémet dézsmálták meg. Eddig azonban mindig sikerült korrekt egyezséget kötni – fejtette ki Ágh Norbert.