- Tízéves korom óta erdőn-mezőn töltöm az életemet. A vadászat mindig is érdekelt, mégis a szerencsének köszönhetem, hogy vadász lehettem.

Kálmán István a helyi téeszben dolgozott, amikor egyszer csak felmondott.

- 1972-ben otthagytam a termelőszövetkezetet, az elnökkel volt nézetkülönbségem. Egy percig sem maradtam munka nélkül, mert a vadásztársaság vadőrnek alkalmazott. Tóth Tamással, a sümegi Kisfaludy Sándor Vadásztársaság akkori elnökével futottam össze, aki hívott, hiszen nemcsak a képesítésem, hanem a gyakorlatom is megvolt e területen. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, s tartott mindvégig, a nyugdíjazásomig.

A vadásztársaság 16 ezer hektáros területén három brigád dolgozott, Pista bácsi az egyikben kapott munkát, aminek később a hivatásos vadászává vált.

Becsületességét, kitartását ma is példaként hozzák fel az őt ismerők. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a vadászat írott és íratlan szabályait a társaival betartassa. Küzdött a rapsicokkal, a fegyelem érdekében vállalta ezeket a konfliktusokat. Ott volt számtalan fácán- és nyúlvadászaton, akkor még „nagyban ment” az apróvadvadászat Sümeg környékén. Ha kellett, egész nap kint volt a területen, közben pedig megismerte az erdők és az ott élő vad életét. Megfigyelte, az őz miként neveli fel az egy időben született három gidáját, látta, a nyúl miként bánik a kicsinyeivel.

- Annyi időt töltöttem az erdőn, hogy a területen minden fát, bokrot ismertem - mondta. Ismerősei mindezt megerősíthetik.

Nagy veszteség volt, amikor a tagságát 71 esztendős korában megszüntette.

- A vadásztársaságból való kilépésem után kicsit békésebb, s idősebb embernek is űzhető hobbit választottam, beiratkoztam a Sümegi Horgászegyesületbe.

Mivel úgy ismeri az erdőt és a mezőt, mint a tenyerét, ezért sűrűn eljár gombászni. Mindig hívják a szomszédok, ő pedig szívesen megy.

Fotó: Gáspár Gábor

A maga szórakoztatására is járja az erdőt.

Pista bácsi korábban mindenhova a Simsonjával ment, de régen ült a motoron utoljára, ugyanis szédül. Még 93 évesen is aktív nyugdíjas életet él, soha nem unatkozik. Érdekli a természet, a kert, a fák, a virágok. Már alig várja, hogy kitavaszodjon.

A megye legidősebb vadászának több évtizedes tevékenységét a közelmúltban a Veszprém megye vadgazdálkodásáért kitüntetéssel ismerték el.

- Életemben sok kitüntetést kaptam már, minden munkahelyemen elismerték a munkámat. Amikor szólítottak, zúgott a taps a bakonybéli közösségi házban. Ezt, míg élek, nem felejtem el! - mondta Kálmán István.