Sportlövészek számára a félautomata golyós puska évtizedekig tiltott gyümölcs volt és csak vadászok juthattak hozzá vadászjegyük felmutatásával az áhított „mindent zsákmányoló“-nak is nevezett fegyverekhez, azzal a megkötéssel, hogy a tárkapacitás csak két töltényre van korlátozva. A nagy keresletnek megfelelően a német és nem csak a német, hanem az európai piacon is bőséges választék áll rendelkezésre mind golyós mind pedig sörétes félautomata vadászpuskákból, kemény versenytársat biztosítva ezzel a szintén nagy tűzgyorsaságú, egyenes zármozgatású ismétlő puskák gyártóinak. A félautomata golyós puska „mindent zsákmányoló“ volta miatt nem mindenütt örvend osztatlan népszerűségnek. Sokan vadásziatlannak tartják és már érkezett olyan írásbeli meghívó vadászatra, amelyen külön felhívták a vadászvendég figyelmét a félautomata golyós puska „persona non grata“ voltára. Ennek ellenére – Magyarország kivételével – valamennyi EU-s tagországban engedélyezett a használata! A törvényhozó már a kétezres évek elején is fontolgatta a tárkapacitás nagyvonalúbb szabályozását, de érdekes módon egy akkoriban a vadászok köreiben rendezett közvélemény-kutatás szerint: „Amit három lövéssel nem lehet eltalálni, azt öttel sem lehet.“ – hangzott a többségi vélemény.

Egy vadászlap tűzgyorsasági tesztje során négy lövést kellett leadni különböző rendszerű golyós ismétlőpuskákkal a lehető legrövidebb idő alatt és még az elért körök számát is értékelték. A „versenyzők“ között ott volt a Blaser R93-as modellje, egy félautomata, valamint a régi idők vadnyugati alsókulcsos ismétlője is. A legnagyobb meglepetésre az a bizonyos western filmekből jól ismert puska érte el a legjobb helyezést. Természetesen figyelembe kellett venni, hogy a félautomata fegyvernél a harmadik lövés után a negyedik golyó betöltése lényegesen lelassította a tűzgyorsaságot, míg az alsókulcsos

Az idők azonban néha a hobby fegyverforgatók javára is változhatnak és a vadászok a vadászjegyük bemutatásával, a sportlövészek pedig előzetes engedéllyel vásárolhatnak, korábban marcona kinézésük miatt katonai fegyvernek minősített félautomata puskákat. Így a piacot az utóbbi években szinte ellepték az eddig a katonai arzenálok mélyén csipkerózsika álmukat alvó és most félautomatává alakított második világháborús amerikai Garandok, vagy a vadászpuskának maszkírozott, két lövedéket befogadó tárral rendelkező AK 47-es klónok. A klónok agyafúrt gyártói még arra is figyeltek, hogy a harmincas kapacitású tár ne illeszkedjen a vadászváltozathoz, illetőleg az esetleg illetéktelen kezekbe került eredeti Kalasnyikov alkatrészek felhasználásával ne lehessen azokat automatává visszaalakítani. Ezzel párhuzamosan – mint eső után a gomba – megjelentek a piacon a különböző történelemkönyvekből jól ismert hadi fegyverek 0.22 lr. töltényt tüzelő félautomata változatai is, a kínálatot tovább bővítik a tengerentúlról érkező és a vietnami háborúból jól ismert amerikai félautomata M16-os modellek, eredeti .223 Rem. kaliberben.

Sörétes félautomatáknál a Németországban eladott puskáknál a tárkapacitást gyárilag korlátozzák kettőre és jaj annak a vadásznak, akit a tárkapacitás utólagos manipulációján kapnak. A fegyvertörvény megsértése miatt egy időre elbúcsúzhat a vadászattól.

A golyós félautomata puskákat Németországban a vadászok kétlövetű tárral vásárolhatják meg, de a tölténytár nem számít engedélyköteles fegyveralkatrésznek és abból bárki korra, nemre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül annyi és olyan kapacitásút vásárol, amennyit a kedve tartja.

A disznóhajtás megkezdésekor már csak a vadász jellemén múlik, hogy hány lövetű tárat tesz be félautomata puskájába...