Valamikor, nem is olyan régen, a golyós puskák szokásos csőhossza 70-76 centiméter volt. Napjainkban azonban egyre népszerűbbek a vadászok köreiben a rövidebb csövű puskák. Az egyik döntő érv a kisebb súly és jobb súlyeloszlás. Például a végigagyazott („stucni”) Remington .308 Win. kaliberben, 50 centis csővel, 97 centiméter teljes hosszúsággal csak 2,8 kilogrammot nyom. Legkeresettebbek manapság a standard kaliberű ismétlők 50 centi körüli csőhosszal, a 60 centiméternél hosszabb csövűek már kevésbé népszerűek. Még a magnum kaliberek esetében is elegendő a 60 centiméteres cső a korábban favorizált 65 helyett. Ha a fegyver súlya nem döntő – kivéve persze a hegyi vadászatokat – akkor előtérbe kerülnek rövidebb, de nagyobb átmérőjű csövek. Ezeket nevezik „semiweight“, „varmint“ (angolul: kártevő), vagy versenycsöveknek. Ezeknek a csöveknek köszönhetően javul a puska súlyeloszlása, ami a pontos lövés egyik döntő előfeltétele. A XX. század elején a .300 H&H magnum, a .375 H&H magnumok megjelenésekor, a kaliberben rejlő potenciál kihasználására a 70 vagy a 76 centis hosszúságú csöveket tartották a legalkalmasabbnak. Akkoriban még a stucnik szokásos csőhossza is 60 és 65 centiméter között volt, napjainkban azonban már csak 50 centiméter.

Azonos lövedék, 65 centiméteres csőből...

Kísérleteinkhez azonos gyártmányú, .308 Win. csöveket használtunk 76,2, 65, 60, és 50 centiméteres csőhosszal, 10,9 grammos Hirtenberger lövedékkel. A nyújtott röppályájú lövedéket az oldalszél is kevésbé befolyásolja és a .308 Win. kifejezetten rövid csöveihez ideális ez a kaliberválasztás.

A 76,2 centiméteres cső esetében a mérési eredmények a következők voltak: átlagos kezdősebesség Vo = 800 méter/sec volt, lényegesen nagyobb, 3933 Joule torkolati energiával. A gyártó 60 centiméteres csővel mért adatai, amelyet a csomagoláson is megadott ezzel szemben, V1o = 800 méter/sec, és 3488 Joule volt. A 65 centiméter hosszú csőnél a kezdősebesség az előbbi értéknél 4,6 százalékkal volt alacsonyabb, a 60 centis csőnél a különbség a 65 centiméteres csőhöz képest elhanyagolható volt. A rövid, 50 centis cső esetén a kezdősebesség csak 7,7 százalékkal volt kisebb, mint a 76,2 centis csőnél mért érték. Az 50 és 60 centiméteres csövek mérési adatainak értékelése szerint ebben a tartományban centiméterenként 0,3 százalékkal csökken a lövedék kezdősebessége, ami igen csekély érték!

A .308 Win. kaliberű töltényekkel 200 méteren az 50 és 60 centiméter hosszú csövek közötti sebességkülönbség 3,3 százalék volt és ez a különbség 300 méteren is szinte változatlan maradt (3,5 százalék).

A célpont eltolódása a különböző hosszúságú csövek között 200 méteren egymáshoz képest szintén minimális volt. Ugyancsak ez a minimális eltérés mutatkozott 300 méteren is.

Vadászati szempontból az 50 centiméter hosszú, .308 Win. kaliberű cső 300 méteres lőtávolságig tehát elfogadható. Évekkel ezelőtt a DWJ szerkesztőségének munkatársai hasonló kísérleteket folytattak a 7x64-es és .243 Win. töltényekkel, a 65 centis csöveket 2,5 centiméteres lépésekben rövidítették.

A vadászok számára másik döntő szempont – különösen szürkületben vagy sötétben való lövéskor – a torkolattűz nagysága. A lövész pont a vadászat szempontjából döntő pillanatokban vakul el. Itt már jelentős különbség van a rövid és hosszú cső között. Rövid csöveknél a lőpor egy része már a csövön kívül a torkolat előtt ég el és minél hosszabb a cső, annál nagyobb mennyiségű lőpor ég el benne. Tehát minél kisebb a torkolattűz, annál alkalmasabb a puska a szürkületi vagy éjjeli vadászatra. A következő kísérletben a torkolattüzet fényképezőgéppel rögzítettük. A torkolattűz a fényképek tanúsága szerint a torkolat után 10 centiméterrel keletkezik és a torkolattól 20 centire a legintenzívebb.

...és az 50 centiméteres csőhosszból kilőve a torkolattűz a kétszerese

A 76,2 centiméter hosszú csőnél a torkolattűz elhanyagolható, szinte nem is zavarja a lövészt. A 65 centi hosszú csőnél a torkolattűz már érzékelhető, a 60 centiméteres csőnél már sötétben jelentős és az 50 centis cső esetében pedig már sötétben vakító is lehet.

Ha valaki mégsem szeretne a rövid cső adta előnyökről lemondani, akkor a megfelelő töltény kiválasztásával a torkolattűz csökkenthető. Egyes korszerű töltények olyan lőport, illetve adalékot tartalmaznak, amelyek a torkolattüzet csökkentik. Ilyen az RWS gyártmányú Silver Selection, vagy egyes Norma gyártmányú töltények. A lőporhoz kevert adalék jó kenési tulajdonságai miatt csökkenti a csőben a tombak lerakódást. Egy mindenesetre azonban biztos, a magnum kaliberek még 60 vagy 65 centis csőhosszal is jelentős tűzijátékra képesek. Az itt ismertetett kísérletek szerint a cső hossza nem befolyásolja a fegyver pontosságát és itt is igaz, hogy egy puskához a cső hosszától függetlenül azt a töltényt kell választani, amelyikkel a fegyver a legjobb szórásképet lövi!

Szintén magvas alapigazság, hogy minél könnyebb egy puska, annál „érzékelhetőbb“ a rúgása. Ezért a rövidebb cső okozta súlyveszteséget és az ebből eredő „rúgást“ a gyártók nehezebb, vastagabb falú csövekkel egyenlítik ki.

Összegzésként kijelenthetjük, hogy az olyan közepes kaliberek, mint .308 Win., 7x57, vagy 8x57 IS töltény lövedéke különösen alkalmas 50 centiméter hosszúságú csövekből való kilövésre. Az olyan gyorsabb kalibereknél, mint például a 6,5x57, .243 Win., 7x64, vagy .30-06 Spr. már mérlegelni kell, hogy a fegyvert milyen fényviszonyok közepette használjuk és kapható-e hozzá kis torkolattüzű töltény. Aki rövid csövű puskára vágyik magnum kaliberben, annak egy dolgot feltétlen mérlegelnie kell: 60 centinél rövidebb magnum kaliberű csőnek már nem sok értelme van, például a .300 Weatherby Magnum kaliber esetében.