Hárshegyi Márk, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság vadászati és halászati osztály vezetője elmondta: a nádi farkasnak, vagy toportyánnak is nevezett aranysakál folyamatos jelenléte Tótvázsony környékén kezdődött 2007-től. Akkor egy párt regisztráltak, majd rövidesen egy egész populáció alakult ki és vette birtokba a környéket - idézte fel az osztályvezető. Hozzátette: 2008-tól a megye többi területén is folyamatosan jelent meg ez a vadfaj, becsült állománya a az elmúlt évben 15 vadászatra jogosult jelzései alapján 50 egyed körül volt. A hazánkban korábban kipusztult, eltűnt ragadózó a délszláv háború hatására fokozatosan ismét megjelent az országban - folytatta Hárshegyi Márk. Megjegyezte: Magyarországon az élőhelyi adottságok megfelelőek az aranysakálnak, mivel tápláléka a fácán, fogoly, nyúl,

A nagyüzemi gazdálkodás megszűnésével az 1990-es éveket követően sok terület parlagon maradt, amelyek megfelelő élőhelyévé váltak a toportyánnak azért is, mert természetes ellensége nincsen, s a tapasztalatok szerint ahol az aranysakál megjelenik, ott a rókaállomány csökken - állapította meg az osztályvezető. A ragadozó veszélyezteti az apróvad- és őzállományt, megfogja a gidákat és a sutákat, mivel falkában is vadászik.

Az eddigi adatok alapján kimutatható károkat a megyében még nem okozott az aranysakál, de ha hasonló ütemben szaporodik, várhatóan 5-7 éven belül kézzelfogható gondot jelent majd - figyelmeztetett Hárshegyi Márk.