Vadászok védik a síneket
A 42 éves William Hup puskával a vállán, jól feltöltött tölténytáskával indul útra, oldalán Vidocq nevű barna-sárga foltos cocker spánieljével. Körzetében, a Párizstól délkeletre található öt megyében 700 kilométernyi vasúti hálózat a működési területe. A meglehetősen sajátos vasutast nem aggasztja, hogy vadászatból kell megélnie. Kutyájának a feladata kiszaglászni a vasutakat „veszélyeztető” állatokat Yonne, Essonne, Loiret, Seine-et-Marne és Val-de-Marne megyében. |
bejáratát. Szerencsére, mint közli, „utasok mindeddig soha nem kerültek veszélybe” a nyulak és a borzok miatt. A vasúti vadászatnak megvan a maga bejáratott módszere. William Hup és kutyája először bejárja a terepet, hogy a nyulak elbújjanak üregeikben. Mögötte két önkéntes vadász halad, akik mindig elkísérik, és az üregekbe görényt engednek, amelytől retteg a nyúl. Ha a dolgok jól alakulnak, a nyúl kiugrik, a vadásznak már csak meg kell lőni, ami persze nem mindig sikerül. William Hup és segítői 2010-ben hétszáz, 2011-ben ezer nyulat hoztak terítékre. A legjobb hetük eddig a 2011 karácsonya előtti volt: akkor száz nyulat sikerült elejteni. Minden elejtett nyúl komoly összeget takarít meg az SNCF-nek, ugyanis a törvény értelmében a vasúthoz tartozó területen élő állatok a vasúttársaság tulajdonát képezik. A törvény ezért arra kötelezi a francia államvasutat, hogy a „nyulai” által okozott károkat térítse meg a gazdáknak. Párizsban és a környező megyékben az SNCF-nek 260 ezer eurót (78 millió forint) kellett kifizetnie ezen a címen 2010-ben, ám az összeg 2011-ben már csak 123 ezer euró volt. „Ezek a számok azt mutatják, hogy munkámra valóban szükség van” – mondta az AFP-nek William Hup, a francia vasúti vadász. |
Hozzászólások
2012. 01. 30. 17:16 Dudás
Ezt a tudósítást a megrögzött állatvédők által is olvasott napilapokban és a TV híradókban is le kellene adni!


